Rendezvények, étel- és italfogyasztás, utazás, szállás, csapatépítők – hogyan adózz utánuk?
A vállalkozások életében rendszeresen felmerülnek olyan költségek, mint az üzleti rendezvények, vacsorák, csapatépítők vagy akár ajándékok az ügyfelek számára. Azonban nem mindegy, hogy ezek milyen adózási szabályok alá esnek. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet ezeket elszámolni, illetve hogy milyen adóterhek kapcsolódnak hozzájuk.
Mi számít reprezentációnak?
A reprezentáció fogalma alatt az üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy egyházi események keretében nyújtott vendéglátást (étel, ital) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat értjük, például utazás, szállás vagy kulturális programok.
Fontos megkülönböztetni azokat az eseteket, amikor a juttatás nem felel meg a reprezentációs feltételeknek. Ha például a rendezvény célja valójában egy magánjellegű kikapcsolódás vagy promóciós esemény, akkor az már nem minősül reprezentációnak.
Példák reprezentációs költségekre
- Év végi vacsora vagy karácsonyi buli
- Csapatépítő rendezvények (ha szórakoztatás a fő cél és nem képességek fejlesztése)
- Munkahelyi étel- és italfogyasztás (pl. ingyenes kávé, üdítő)
- Pizza rendelés a munkavállalók számára
- Munkahelyi bariszta szolgáltatás
- Masszázs a munkavállalók részére
- Üzleti partnerekkel közös étkezések
- Szakmai konferenciákhoz kapcsolódó vendéglátás
Ezek az események és szolgáltatások a munkavállalók motiválását és a partnerkapcsolatok erősítését szolgálják, de fontos tisztázni, hogy ezek után milyen adókötelezettségek merülnek fel.
Mennyi a reprezentáció adója?
A reprezentáció után fizetendő adó mértéke:
- Társasági adóalanyoknál: 1,18 × 15% SZJA + 1,18 × 13% Szocho = 33,04%
- KIVA-alanyok esetén: 1,18 × 15% SZJA + 10% KIVA = 27,7%
Ezek az értékek meghatározzák, hogy milyen mértékben terheli adó a reprezentációs juttatásokat.
Milyen események és költségek tartozhatnak ide?
1. Üzleti és szakmai rendezvények
Ide tartoznak például az üzleti vacsorák, konferenciák, projektzáró események vagy évértékelők. Az ilyen események során számos költségelem merül fel, amelyek eltérő módon adóznak.
- Ingatlan bérbevétele: A rendezvény helyszínének bérlése az 52-es számlaosztályban könyvelhető el, az ÁFA levonható, és nem kell utána reprezentációs adót fizetni.
- Szakmai előadók díja: Az előadók tiszteletdíja is az 52-es számlaosztályba tartozik, az ÁFA levonható, és nem minősül reprezentációnak.
- Prezentációs eszközök bérlete: Projektorok, hangosítás, videókészítés – ezek is az 52-es számlaosztályba tartoznak, az ÁFA levonható, és nem terheli reprezentációs adó.
2. Étel- és italfogyasztás rendezvényeken
Minden üzleti eseményen jellemzően biztosítanak valamilyen vendéglátást.
- Ha szakmai rendezvény része: Az 55-ös számlaosztályba kerül, az ÁFA nem vonható le, és a reprezentációs adót meg kell fizetni utána.
- After party esetén: Ha ugyanazon a helyszínen marad, akkor nem kell külön kezelni, de ha más helyszínre viszik át, akkor már az 55-ös számlaosztályba kerül, és adózni kell utána.
3. Ünnepi események és céges bulik
- Állami és egyházi ünnepekhez kapcsolódó események (pl. karácsony, húsvét, augusztus 20.) esetén minden költségelemet az 55-ös számlaosztályba kell könyvelni, és reprezentációs adót kell fizetni.
- Céges bulik és csapatépítők: Ha nem kapcsolódnak szorosan a vállalkozás tevékenységéhez, akkor ezek is reprezentációs juttatásnak számítanak, és adózni kell utánuk.
Üzleti ajándékok adózása
Az üzleti kapcsolatok ápolása érdekében adott ajándékok is reprezentációs adózási szabályok alá eshetnek.
- Üzleti ajándék: Olyan termék vagy szolgáltatás, amelyet üzleti partnerek számára adnak. Az ilyen juttatásokat az 55-ös számlaosztályba kell könyvelni, és adózni kell utánuk.
- Csekély értékű ajándék:
Fontos változás 2025-től!
2025-től évente három alkalommal adható csekély értékű ajándék.
- Az ajándék alkalmanként maximum a januárban érvényes minimálbér 10%-a lehet, ami 2025-ben 29.800 Ft.
- Amennyiben utalvány formájában történik a juttatás, akkor a kifizetőnek kell meghatároznia, hogy az utalvány mely termékekre vagy szolgáltatásokra használható fel.
- A munkáltató kifizetőként adhatja a juttatást, így nemcsak a munkavállalók, hanem azok közeli hozzátartozói is bevonhatók a kedvezményezettek körébe.
- Mivel már évente három alkalommal adható, ez éves szinten akár 87.240 Ft értékű juttatást is jelenthet.
Javasolt felhasználási időszakok
Ezt a juttatási formát különösen ajánlott olyan időszakokban felhasználni, amikor nagyobb kiadások merülnek fel, például:
✔ Iskolakezdés előtt, a tanévkezdési költségek támogatására
✔ Húsvéti időszakban, a családi ünneplések könnyítésére
✔ Karácsony előtt, az ajándékozás megkönnyítésére
Üzleti-hivatali utazások adózása
Ha egy munkavállaló üzleti célból utazik, akkor annak költségei adómentesek lehetnek:
- Utazás és szállás: Az 52-es számlaosztályba kerül, és adómentes.
- Étel- és italfogyasztás üzleti úton: Ha számlával igazolják, akkor 33,04%-os adó terheli.
- Külföldi kiküldetés esetén: Minimum 15 euró napidíj jár, amelyből 30% adómentes költségként elszámolható.
Miért éri meg reprezentációs eseményeket szervezni?
Bár a reprezentációs juttatások adókötelesek lehetnek, üzleti szempontból mégis számos előnnyel járhatnak:
- Kötetlenebb környezet – Az ügyfelek és partnerek könnyebben megnyílnak egy üzleti vacsorán, mint egy formális tárgyaláson.
- Őszinteség – Egy kellemes környezetben könnyebb a jövőbeli együttműködésekről beszélni.
- Kapcsolatépítés – Az ügyfelek és alkalmazottak számára is értéket jelent egy jól szervezett esemény.
- Munkavállalói motiváció – Egy céges rendezvény vagy csapatépítő erősítheti a csapatkohéziót.
Összességében tehát a reprezentációs események megfelelő kezelése nemcsak adózási szempontból fontos, hanem üzleti előnyökkel is jár. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy helyesen kezeled ezeket a költségeket, fordulj szakértőhöz!