Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) Magyarországon: Amit Tudni Érdemes

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az EKHO egy különleges adózási forma Magyarországon, amely elsősorban a művészeti, média és sport területén tevékenykedő szakemberek számára nyújt egyszerűbb és kedvezőbb adózási lehetőséget. Ez a cikk bemutatja az EKHO lényegét, feltételeit, előnyeit, az arányosítás lehetőségét, az EKHO és a jogdíj viszonyát, a 2025-ös minimálbér alapján számított bevételi korlátokat, valamint a munkaviszonyban végzett EKHO-s tevékenységek szabályait. A cikk végén egy összehasonlító táblázat mutatja be az EKHO és az általános munkabéres adózás közötti különbségeket 6 millió forintos éves jövedelem esetén.

Mi az EKHO, és kinek szól?

Az EKHO-t azok a magánszemélyek választhatják, akik meghatározott foglalkozásokban dolgoznak, például színészek, újságírók, sportolók, edzők, fodrászok, sminkesek vagy más, a kulturális és sport szektorban tevékenykedő szakemberek. A rendszer célja, hogy egyszerűbb és alacsonyabb adózási terhet biztosítson azok számára, akik kreatív vagy speciális tevékenységet végeznek, miközben más bevételük után az általános adózási szabályok szerint fizetnek adót.

Az EKHO választásának alapfeltétele, hogy a magánszemély olyan tevékenységet végezzen, amely megfelel a Központi Statisztikai Hivatal FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerinti, EKHO-ra jogosító foglalkozásoknak. Ezek közé tartoznak például:

• Művészeti foglalkozások (pl. színész, zenész, táncos)

• Média területén dolgozók (pl. újságíró, szerkesztő, operatőr)

• Sporttal kapcsolatos szakmák (pl. hivatásos sportoló, edző)

• Kreatív szakmák (pl. színházi fodrász, jelmezkészítő, maszkmester)

Fontos, hogy az EKHO csak akkor alkalmazható, ha a tevékenység alkotó jelleggel történik, és a bevétel kifizetőtől származik. Azaz, ha például egy magánszemélytől kap megbízást a szolgáltató, az EKHO nem választható.

Az EKHO választásának feltételei

Az EKHO választása nem automatikus, és több feltételnek is meg kell felelni:

1. Minimálbérhez kötött bevétel: Az EKHO-t csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben legalább a minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelem után az általános adózási szabályok szerint adózik. 2025-ben a minimálbér havi 280 700 forint (forrás: NAV és kormányzati előrejelzések alapján), így az éves minimálbér 12 × 280 700 = 3 368 400 forint.

2. Bevételi korlátok:

   • Általános esetben évi 60 millió forint bevételre alkalmazható az EKHO.

   • Hivatásos sportolók esetében, akik az országos sportági szakszövetség vagy első osztályú versenyrendszerben induló sportszervezetnél tevékenykednek, évi 500 millió forint.

   • Edzők, válogatott vezetőedzők vagy szövetségi kapitányok esetében, akik országos sportági szakszövetségnél vagy első osztályú versenyrendszerben dolgoznak, évi 250 millió forint.

   • Nyugdíjasok esetében a bevételi határ évi 60 millió forint, és rájuk nem vonatkozik a minimálbér-követelmény.

3. EGT-állampolgárok: Az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai is választhatják az EKHO-t, ha nem tartoznak a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alá, de más EGT-országban biztosítottak, és ezt A1-es igazolással bizonyítják.

4. Nyilatkozattétel: Az EKHO választásához a magánszemélynek írásban kell nyilatkoznia a kifizető felé, hogy ezt az adózási formát kívánja alkalmazni.

Az arányosítás lehetősége

Ha a magánszemély az adóévben nem éri el az általános szabályok szerint adózó jövedelemmel a minimálbér 12-szeresét (2025-ben 3 368 400 forint), akkor az EKHO-ra alkalmazható bevételi korlát arányosan csökken. Az arányosítás során a bevételi plafon (60 millió, 250 millió vagy 500 millió forint) annak arányában kerül meghatározásra, ahogyan a megszerzett, általános szabályok szerint adózó jövedelem viszonyul a minimálbér 12-szereséhez.

Példa:

• Tegyük fel, hogy a magánszemély 2025-ben 2 021 040 forintot ér el általános adózású jövedelemből. Ez a minimálbér 12-szeresének (3 368 400 forint) 60%-a.

• Ebben az esetben az EKHO-ra alkalmazható bevételi korlát is 60%-kal csökken:

  • Általános esetben: 60 millió forint × 60% = 36 millió forint.

  • Hivatásos sportolóknál: 500 millió forint × 60% = 300 millió forint.

  • Edzőknél: 250 millió forint × 60% = 150 millió forint.

• Nyugdíjasok esetében az arányosítás nem alkalmazandó, így ők a teljes 60 millió forintos bevételi korlátot kihasználhatják.

EKHO-s tevékenység munkaviszonyban

Ha a magánszemély munkaviszonyban végzi az EKHO-ra jogosító tevékenységet, a munkáltató csak a havi minimálbér (2025-ben 280 700 forint) feletti részre alkalmazhatja az EKHO-s kifizetés szabályait. Ez biztosítja, hogy a minimálbér összegéig az általános adózási szabályok szerint történjen az adózás.

Kivételek, amikor a minimálbér-követelmény nem alkalmazandó:

• Nyugdíjasok: Nyugdíjas magánszemélyek esetében az EKHO a teljes bevételre alkalmazható, függetlenül a minimálbértől.

• Más jogviszony: Ha a magánszemély a munkáltatónál fennálló más jogviszonyában (pl. megbízási szerződés) legalább a havi minimálbérnek megfelelő összeg után az általános szabályok szerint adózik.

• Igazolás más jövedelemről: Ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban más jogcímen (pl. másik munkáltatótól vagy vállalkozásból) legalább a havi minimálbérnek megfelelő jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint adózik.

Nyugdíjasok speciális helyzete

Ha a magánszemély az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas, akkor az EKHO mértéke 9,5% (kizárólag személyi jövedelemadó), mivel a nyugdíjasok mentesülnek a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Ezenkívül a nyugdíjasokra nem vonatkozik a minimálbér-követelmény, így az EKHO-t a teljes bevételükre alkalmazhatják, az évi 60 millió forintos bevételi korlát figyelembevételével.

Az EKHO és a jogdíj viszonya

Az EKHO és a jogdíj közötti kapcsolat különösen releváns a művészeti és média területén dolgozók számára, mivel a jogdíjbevétel gyakran előfordulhat az EKHO-ra jogosító tevékenységek során (például írók, zeneszerzők vagy előadóművészek esetében). Az EKHO-val adózó bevételek és a jogdíjként kapott összegek kezelése azonban eltérő szabályok szerint történik:

• Jogdíj fogalma: A jogdíj olyan bevétel, amelyet a szellemi tulajdon (például szerzői jog, szabadalom) hasznosításáért kap a jogosult. Ez lehet például egy könyv, zene vagy szoftver utáni bevétel.

• EKHO alkalmazhatósága jogdíjra: Az EKHO csak akkor alkalmazható jogdíjbevételre, ha az a FEOR szerinti, EKHO-ra jogosító tevékenységhez közvetlenül kapcsolódik, és a bevétel kifizetőtől származik. Például egy zenész által írt dal után kapott jogdíj akkor választható EKHO-val, ha a tevékenység alkotó jelleggel történik, és a kifizető megfelel az EKHO feltételeinek.

• Különbségek az adózásban: A jogdíjbevétel az SZJA-törvény szerint külön adózó jövedelemként is kezelhető, amelyre kedvezményes, 15%-os adókulcs vonatkozhat. Az EKHO azonban nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, így komplexebb megoldást kínál. Ha a magánszemély jogdíjbevételre alkalmazza az EKHO-t, akkor az a bevételi korláton belül (60/250/500 millió forint) figyelembe vehető, de a jogdíjbevétel nem számítható bele az SZJA szerinti külön adózó jövedelmek kedvezményes adózásába.

• Nyilvántartási követelmények: Az EKHO-val adózó jogdíjbevételeket külön kell nyilvántartani, hogy egyértelműen igazolható legyen a tevékenység EKHO-ra jogosító jellege. Ez különösen fontos, ha a NAV ellenőrzést végez.

Az EKHO mértéke és alapja

Az EKHO alapja a foglalkozásból származó bevétel, amelyből – ha a magánszemély áfafizetésre kötelezett – le kell vonni az általános forgalmi adót. Az EKHO mértéke a következő:

• Általános esetben: 15% (ebből 9,5% személyi jövedelemadó, 5,5% társadalombiztosítási járulék).

• Különleges esetekben:

  • Ha a magánszemély saját jogú nyugdíjas (legalább 183 napig az adóévben) vagy EGT-országban biztosított, az EKHO mértéke 9,5%, kizárólag személyi jövedelemadóként.

  • Ha a magánszemély vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján átvállalja az EKHO megfizetését, akkor is 15% (vagy 9,5% nyugdíjasok esetén) az adókulcs.

A kifizető feladata az EKHO levonása, befizetése és bevallása, kivéve, ha a magánszemély átvállalja ezeket a kötelezettségeket, például vállalkozási vagy megbízási szerződés esetén.

Milyen közterheket vált ki az EKHO?

Az EKHO kiváltja a következő közterheket:

• Személyi jövedelemadó (SZJA)

• Biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékok

• Kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó

Ezáltal jelentősen leegyszerűsíti az adózási folyamatot, hiszen a magánszemélynek és a kifizetőnek nem kell külön-külön számolniuk az egyes adó- és járulékfajtákkal.

Társadalombiztosítási ellátások és az EKHO

Az EKHO-val adózó magánszemélyek társadalombiztosítási jogosultságai korlátozottak. Az EKHO alapú bevétel nem jogosít pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, például táppénzre vagy gyedre. Azonban az EKHO fizetése alapján a magánszemély jogosult:

• Egészségügyi szolgáltatásokra

• Baleseti egészségügyi ellátásokra

• Baleseti járadékra

• Nyugdíjszolgáltatásokra (az EKHO-alap 61%-át veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor, ha az EKHO mértéke 15% volt).

Nyugdíjasok esetében, akik legalább 183 napig nyugdíjasok az adóévben, az EKHO fizetése nem járul hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz, mivel ők már nyugdíjjogosultsággal rendelkeznek.

Az EKHO előnyei és korlátai

Előnyök:

• Egyszerűség: Az EKHO jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, hiszen egyetlen adókulccsal kiváltja a többféle közterhet.

• Kedvező adókulcs: A 15%-os (vagy nyugdíjasok esetén 9,5%-os) adómérték alacsonyabb, mint az általános adózási szabályok szerinti összesített közteher.

• Rugalmasság: Az EKHO választása nem kötelező, a jogosult magánszemély dönthet úgy, hogy inkább az általános szabályok szerint adózik.

Korlátozások:

• Bevételi határok: Az EKHO csak korlátozott összegű bevételre alkalmazható, és az adóévben elért bevételi plafon elérése után már nem választható.

• Társadalombiztosítási korlátok: Az EKHO nem biztosít teljes körű társadalombiztosítási ellátásokat, ami hosszú távon hátrányt jelenthet.

• Jogosultsági feltételek: Az EKHO csak szigorúan meghatározott foglalkozásokra és feltételekre alkalmazható, így nem mindenki számára elérhető.

Jogosulatlan EKHO-választás következményei

Ha a magánszemély jogosulatlanul választja az EKHO-t (például nem jogosító tevékenységre vagy a bevételi határ túllépése esetén), akkor a NAV a jogszerűtlen EKHO-t szociális hozzájárulási adóként kezeli, és a magánszemélynek utólag meg kell fizetnie a teljes körű közterheket az általános szabályok szerint. Ez jelentős pótlékokkal és bírságokkal járhat, ezért érdemes alaposan megvizsgálni a jogosultsági feltételeket.

Gyakorlati tudnivalók

• Nyilvántartás: Az EKHO-t választó magánszemélynek pontos nyilvántartást kell vezetnie az EKHO-alapú bevételekről, beleértve a jogdíjbevételeket is, és a kapcsolódó nyilatkozatokról.

• Bevallás: Az EKHO-val adózó bevételeket, beleértve a jogdíjbevételeket, az éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell feltüntetni, akár önállóan, akár a NAV által készített bevallási tervezet felhasználásával.

• Külföldi bevételek: Nemzetközi sportszövetségek munkavállalói külföldi pénznemben kapott bevételre is alkalmazhatják az EKHO-t, ha a tevékenységet nem kizárólag Magyarországon végzik.

Adó- és járulékösszehasonlítás: Normál munkabéres adózás vs. EKHO (6 000 000 Ft éves jövedelem, munkaviszony esetén)

Az alábbi táblázat összehasonlítja az általános munkabéres adózást és az EKHO-t egy 6 000 000 forintos éves bruttó jövedelem esetén, 2025-ös minimálbér (havi 280 700 forint) alapján, feltételezve, hogy a magánszemély nem nyugdíjas, és a minimálbér-követelmény teljesül.

Tétel	Normál munkabéres adózás	EKHO (15%)	EKHO (nyugdíjas, 9,5%)
Bruttó jövedelem	6 000 000 Ft	6 000 000 Ft	6 000 000 Ft
Személyi jövedelemadó (15%)	900 000 Ft	570 000 Ft	570 000 Ft
Társadalombiztosítási járulék	1 110 000 Ft (18,5%)	330 000 Ft (5,5%)	0 Ft
Szociális hozzájárulási adó	780 000 Ft (13%, kifizetői)	0 Ft	0 Ft
Összes levonás	2 790 000 Ft	900 000 Ft	570 000 Ft
Nettó jövedelem	3 210 000 Ft	5 100 000 Ft	5 430 000 Ft
Társadalombiztosítási ellátások	Teljes körű (táppénz, gyed, nyugdíj)	Korlátozott (csak egészségügyi, baleseti ellátás, nyugdíj 61%-kal)	Korlátozott (csak egészségügyi, baleseti ellátás, nyugdíj nem releváns)

Megjegyzések:

• A normál munkabéres adózás esetén a teljes jövedelem után kell fizetni a 15% SZJA-t, 18,5% társadalombiztosítási járulékot (10% nyugdíjjárulék + 8,5% egészségbiztosítási járulék) és a kifizetőt terhelő 13% szociális hozzájárulási adót.

• Az EKHO esetén a minimálbér feletti részre (6 000 000 Ft – 3 368 400 Ft = 2 631 600 Ft) alkalmazható az EKHO, de a példában feltételezzük, hogy a magánszemély más forrásból teljesíti a minimálbér-követelményt, így a teljes 6 millió Ft EKHO-val adózik.

• Nyugdíjasok (legalább 183 napig az adóévben) esetén az EKHO 9,5%-os kulcsa miatt alacsonyabb a levonás, de a nyugdíjasok nem jogosultak további nyugdíjjárulék-alapú ellátásokra.

Összegzés

Az EKHO egy vonzó adózási lehetőség azok számára, akik a művészeti, média vagy sport területén tevékenykednek, különösen a magas bevételi korlátok és az arányosítás lehetősége miatt. A jogdíjbevételek EKHO-val történő kezelése további rugalmasságot kínál, míg a nyugdíjasok kedvezőbb adókulcsot élvezhetnek. Azonban a korlátozott társadalombiztosítási ellátások és a szigorú jogosultsági feltételek alapos mérlegelést igényelnek. Az összehasonlító táblázat jól mutatja, hogy az EKHO jelentősen növelheti a nettó jövedelmet, de a hosszú távú társadalombiztosítási előnyök szempontjából kompromisszumokkal jár. Érdemes adótanácsadóval konzultálni a jogosultság és a pénzügyi következmények pontos felméréséhez.

Az EKHO-val kapcsolatos további részletekért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információs anyagai nyújtanak pontos útmutatást.

EKHÓS FOGLALKOZÁSOK LISTÁJA

Mely foglalkozások mellett választható az ekho szerinti adózás?

A FEOR-számokkal jelölt foglalkozások

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
• Akusztikus mérnök
• Audiotechnikai mérnök
• Hangmérnök
• Televíziós műszaki adásrendező

2136 Grafikus és multimédia-tervező

2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
• Filmszövegfordító
• Lírai művek fordítója
• Műfordító
• Prózai és drámai művek fordítója

2714 Kulturális szervező foglalkozásból
• Producer (kulturális)
• Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
• Művészeti tanácsadó
• Zenei konzulens, tanácsadó

2721 Író (újságíró nélkül)

2722 Képzőművész

2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

2724 Zeneszerző, zenész, énekes

2725 Rendező, operatőr

2726 Színész, bábművész

2727 Táncművész, koreográfus

2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész

2729 Egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez
kapcsolódó)

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
• Koncertfénytechnikus
• Koncert-színpadtechnikus

3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
• Filmstúdió-technikus
• Hangmester
• Hangrestaurációs technikus
• Hangstúdió-technikus
• Hangtechnikus
• Képtechnikus
• Rögzítéstechnikai technikus
• Stúdiótechnikus
• Videótechnikus
• Zenei technikus

3711 Segédszínész, statiszta

3712 Segédrendező

3714 Díszletező, díszítő

3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

5211 Fodrász foglalkozásból
• Színházi fodrász
• Színházi parókakészítő

5212 Kozmetikus foglalkozásból
• Maszkmester
• Sminkes
• Sminkmester
• Színházi kikészítő

7212 Szabó, varró foglalkozásból
• Jelmez- és alkalmiruha-készítő
• Színházi varró

7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
• Színházi fejdíszkészítő

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
• Színházi cipész