Céges életbiztosítások 2025-ben: mit kell tudni az adózásról?
Az életbiztosítások nemcsak személyes védelemre szolgálnak, hanem a céges juttatási rendszer rugalmas, motiváló elemei is lehetnek. Egyre több vállalat alkalmaz ilyen konstrukciókat dolgozói megbecsülésére, lojalitásuk növelésére – vagy épp saját jövőbeli kockázatainak fedezetére. De mit jelent mindez adózási szempontból? Miért fizet egyes esetekben a munkavállaló, máskor pedig a cég? Milyen kedvezmények érhetők el? Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat 2025-re.
✨ Mire jó a céges életbiztosítás?
A cégek különböző célra köthetnek életbiztosítást:
- Dolgozóik védelmére, motivációjuk növelésére,
- Kulcsemberek megtartására, mint versenyképes juttatás,
- Tulajdonostársak közötti elszámolás biztosítására, tragédia esetén,
- Vállalati tartalékként befektetési vagy kockázatkezelési céllal.
Ezek a biztosítások lehetnek:
- Kockázati életbiztosítások (haláleseményre vagy balesetre fizet),
- Megtakarításos biztosítások (klasszikus vagy unit-linked),
- Nyugdíjbiztosítások (amelyek az állami öngondoskodási rendszerekhez kapcsolódnak).
📅 Kinek kell adózni? A kulcskérdés: ki a kedvezményezett?
Az adózás attól függ, hogy ki kapja meg a biztosítási szolgáltatást. Ha a kedvezményezett a cég, és ő is fizeti a díjat, nincs adókötelezettség. Amennyiben viszont a munkavállaló vagy családtagja a kedvezményezett, a díj jövedelemnek minősül.
Két adózási mód létezik:
1. Jogviszony szerinti adózás
Ha a cég pontosan nyilván tudja tartani, hogy egy adott munkavállalóra mennyi biztosítási díj jut, akkor a díj munkabérnek minősül:
- Munkavállaló fizet: 15% SZJA + 18,5% TB (azaz 33,5%)
- Cég fizet: 13% szocho
🔢 Számpélda 1:
- Biztosítási díj: 120.000 Ft/ év
- Munkavállaló adó- és járulék: 33,5% × 120.000 = 40.200 Ft
- Cég szochó: 13% × 120.000 = 15.600 Ft
- Összes adóteher: 55.800 Ft (a 120.000 Ft-ból)
2. Kifizetői (csoportos) adózás
Ha a díj nem rendelhető egyénhez, de a cég egységes összeget fizet pl. átlagolt biztosítotti kockázati díj alapján:
- A munkavállaló nem fizet semmit
- A cég fizeti az adókat: 1,18-szoros adóalap és erre 28% (15% SZJA + 13% szocho)
🔢 Számpélda 2:
- Biztosítási díj: 100.000 Ft
- Adóalap: 1,18 × 100.000 = 118.000 Ft
- Fizetendő adó: 118.000 × 28% = 33.040 Ft (kizárólag a cég fizeti)
Ez a módszer egyszerűbb és adminisztrációbarát, főleg nagyobb létszám esetén.
🌊 Kamatadó és szocho megtakarításos életbiztosítás esetén
A megtakarításos életbiztosítás hozama kamatjövedelemnek minősül, amely:
- 15% SZJA-val adózik (kamatadó),
- 2023. júl. 1-től az egyes esetekben már 13% szocho is terheli a hozamot.
De! A hosszúbb futamidejű megtakarításos szerződésekre idővel kedvezmény érvényes:
- Egyszeri díjas szerződés:
- 3 év után: 50% kamatadó-kedvezmény
- 5 év után: teljes adómentesség
- Rendszeres díjas szerződés:
- 6 év után: 50%
- 10 év után: teljes adómentesség
🔢 Számpélda 3:
- 8 éves rendszeres díjas biztosítás
- Hozam: 1.500.000 Ft
- Kedvezmény: 50%
- Adóalap: 1.500.000 x 50% = 750.000 Ft
- SZJA: 750.000 x 15% = 112.500 Ft
- Szocho: 750.000 x 13% = 97.500 Ft
- Összes adóteher: 210.000 Ft
10 év után ugyanez a kifizetés teljesen adómentes lenne.
👥 Nyugdíjbiztosítás: öngondoskodás adójóváírással
A nyugdíjbiztosítás különleges megtakarítási forma:
- Az SZJA-visszatérítés mértéke: 20%, de max. 130.000 Ft/ év
- Kamatadó és szocho csak idő előtti visszavásárlásnál fizetendő
- Ha a biztosított meghal vagy eléri a nyugdíjkorhatárt: teljes adómentesség
🔢 Számpélda 4 (negatív forgatókönyv):
- 12 év után visszavásárlás
- Hozam: 2.000.000 Ft
- Kapott SZJA-visszatérítés: 1.200.000 Ft
- Kamatadó: 2M x 15% = 300.000 Ft
- Szocho: 2M x 13% = 260.000 Ft
- SZJA-visszatérítés visszafizetve: 1.200.000 Ft x 1,2 = 1.440.000 Ft
- Összes adóteher: 2.000.000 Ft (!)
- Nettó hozam: 0 Ft (!)
🌟 Életbiztosítás mint motivációs eszköz
A céges életbiztosítás nem csak védelem, hanem lojalitásnövelő, versenyképességet fokozó eszköz is lehet:
- Külcsfontosságú munkatársak megtartása
- Fluktuáció csökkentése
- Cafeteria rendszer erősítése
- Tárgyalási alap a munkaerőpiacon
✉️ Tipp: Mielőtt biztosítást köt a cég, érdemes független szakértővel egyeztetni, hogy a konstrukció a legoptimálisabb legyen mind jogi, mind adózási szempontból.