Átalányadó 2026-ban: több mozgástér, kedvezőbb minimumteher, egyszerűbb adminisztráció

Sokan 2026-ra is valamilyen teljes átalányadó-reformot vártak, a valóság azonban ennél józanabb – és egyben kedvezőbb. Nem borult fel az egész rendszer, viszont több ponton is érdemben javult az átalányadózók helyzete. Nőtt az általános költséghányad, magasabb lett az szja-mentes jövedelemrész, csökkent a főfoglalkozású vállalkozók minimális szochoalapja, és egyszerűbbé vált a járulékbevallás is. 2026 ezért sok egyéni vállalkozónak kifejezetten kedvező év lehet.

A legfontosabb változás: 45% lett az általános költséghányad

A 2025-ös szabályokhoz képest a legnagyobb előrelépés az, hogy 2026. január 1-jétől az általános, „maradék” kategóriába tartozó tevékenységeknél a korábbi 40% helyett már 45% költséghányad alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a bevételből kisebb jövedelem képződik, vagyis kevesebb lesz az szja-alap. Azoknál a tevékenységeknél, amelyek eleve 80%-os vagy 90%-os költséghányaddal adóznak, a rendszer lényege nem változott.

Lényeges gyakorlati szabály, hogy a költséghányadot nem pusztán a bejelentett főtevékenység alapján kell nézni, hanem az alapján, hogy ténylegesen milyen tevékenységből származott a bevétel. Vagyis a számla tartalma számít. Arra is figyelni kell, hogy ha a vállalkozó év közben olyan helyzetbe kerül, hogy alacsonyabb költséghányadot kell alkalmaznia, akkor a korábban megszerzett bevételeire is ez az alacsonyabb költséghányad húzható rá visszamenőleg az adott évben.

Adómentesség új határai 2026-ban

2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 forint, így az éves minimálbér 3 873 600 forint, ennek a fele pedig 1 936 800 forint. Az átalányban megállapított jövedelem eddig az összegig továbbra is szja-mentes. Ez nem bevételi, hanem jövedelmi határ, és épp ezért kulcskérdés, hogy ki melyik költséghányadba tartozik.

A fenti bevételi határok a NAV által közölt 1 936 800 forintos szja-mentes jövedelemrészből és a 45% / 80% / 90%-os költséghányadból számolhatók ki. A 45%-os sávra a NAV külön is közölte, hogy 3 521 455 forintig nem kell szja-t fizetni. Fontos pluszszabály, hogy ha valaki év közben tér át átalányadózásra, az 1 936 800 forintos adómentes jövedelemhatárt nem kell időarányosítani.

Kik maradhatnak átalányadózók?

Az átalányadózás 2026-ban addig alkalmazható, amíg az éves vállalkozói bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz 38 736 000 forintot. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél – illetve az ezt legfeljebb postai közreműködői és meghatározott egyéb tevékenységekkel kiegészítő vállalkozóknál – ez a plafon az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint.

Ha a vállalkozás év közben indul, megszűnik vagy szünetel, ezt a bevételi értékhatárt időarányosan kell nézni. Arra is figyelni kell, hogy ha a vállalkozó túllépi a rá vonatkozó bevételi határt, elveszíti az átalányadózásra való jogosultságát. Ugyanez megtörténhet akkor is, ha a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapít meg. Ilyenkor az átalányadózás nem választható újra a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra sem.

Mely tevékenységeknél marad a 80% és a 90%?

A 80%-os költséghányad 2026-ban is megmarad több ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységnél. Ide tartozhat például az építőipari kivitelezés, a gépjárműjavítás, a fodrászat és szépségápolás, a taxis személyszállítás, a vendéglátás, a fényképészet, a járművezető-oktatás, továbbá az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzett meghatározott postai közreműködői és egyéb tevékenységek is. A 90%-os költséghányad továbbra is alapvetően a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők köre számára marad fenn.

Ez azért fontos, mert sok vállalkozó még mindig automatikusan a „főszabály” szerinti kategóriával számol, miközben a ténylegesen végzett tevékenysége alapján akár kedvezőbb költséghányadra is jogosult lehet. A besorolást ezért nem érdemes rutinból kezelni: egy rosszul megválasztott százalék érezhető többletadót okozhat.

TB és szocho 2026-ban: nem tűnt el, de kedvezőbb lett

A főfoglalkozású átalányadózóknál 2026-ban továbbra sem igaz az, hogy az szja-mentesség automatikusan minden közterhet lenulláz. A tb-járulékot és a szochót főszabály szerint továbbra is fizetni kell, legalább a minimumalap után. Viszont nagy könnyítés, hogy 2026. január 1-jétől a szocho minimumalapja már nem a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a, hanem annak 100%-a. Ez valódi csökkenés a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál.

2026-ban a minimálbér 322 800 forint, a garantált bérminimum 373 200 forint. A tb-járulék mértéke 18,5%, a szocho mértéke 13%. Ebből az következik, hogy főfoglalkozású vállalkozónál a minimum közteher havonta legalább a következő nagyságrenddel számolható:
– minimálbér-alapnál 59 718 forint tb és 41 964 forint szocho, együtt 101 682 forint havonta;
– garantált bérminimum-alapnál 69 042 forint tb és 48 516 forint szocho, együtt 117 558 forint havonta.

Ezek éves szinten 1 220 184, illetve 1 410 696 forint minimumterhet jelentenek, ha a göngyölített alap nem lesz magasabb. Ezek számított összegek a NAV által közölt minimumalapokból és közteherkulcsokból.

Jó hír az adminisztrációban is van: 2026-tól az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell beadniuk az 58-as járulékbevallást, és a befizetés határideje is a negyedévet követő hónap 12-e. A bevallásban ugyanakkor továbbra is havi bontásban kell szerepeltetni az adatokat. A NAV külön kiemelte, hogy 2026-ban először április 12-én várta az első negyedéves 58-as bevallást.

Mellékállásban és nyugdíjasként még kedvezőbb lehet

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tanulmányok mellett végzi, akkor a tb és a szocho alapja is a göngyölített jövedelemhez igazodik. Ilyen esetben addig, amíg az átalányban megállapított jövedelem az adóévben nem haladja meg az 1 936 800 forintot, nem kell tb-járulékot és szochót fizetnie – bár a negyedéves 58-as bevallást ilyenkor is be kell adnia.

A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó főszabály szerint még kedvezőbb helyzetben van: nem fizet tb-járulékot, nem fizet szochót, és 58-as bevallást sem kell benyújtania. Ez az átalányadózás egyik legkedvezőbb élethelyzeti alkalmazása maradt 2026-ban is.

Családi kedvezmény 2026-ban: újabb emelés

A családi kedvezmény 2026. január 1-jétől ismét emelkedett. A kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető adóalap-kedvezmény 1 eltartott esetén 133 340 forint, 2 eltartott esetén 266 660 forint gyermekenként, 3 vagy több eltartott esetén pedig 440 000 forint gyermekenként. Ez adóban számolva nagyjából 20 001 forintot jelent egy gyermeknél, két gyermek esetén összesen 79 998 forintot, három vagy több gyermeknél pedig 66 000 forintot gyermekenként havonta.

Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál ráadásul nem csak az szja-oldalt érdemes nézni. A NAV tájékoztatója alapján családi járulékkedvezmény is érvényesíthető, vagyis bizonyos helyzetekben a kedvezmény egy része a fizetendő tb-járulék terhére is hasznosulhat. Ez különösen akkor fontos, amikor az szja a jövedelem alacsony volta miatt kevés, de járulékalap még van.

Egy fontos félreértés: az alanyi mentesség nem ugyanaz, mint az átalányadó

2026-ban az alanyi áfamentesség éves bevételi határa 20 millió forintra nőtt. Ez sok kisvállalkozónak kedvező változás, de nem szabad összekeverni az átalányadó szabályaival. Az alanyi mentesség az áfára vonatkozik, míg az átalányadó az szja-jövedelem-megállapítás módja. Egy vállalkozó lehet egyszerre alanyi mentes és átalányadózó is, de a két rendszer értékhatárai és logikája nem azonos.

Összegzés

2026-ban az átalányadó nem lett teljesen új rendszer, de több ponton érezhetően kedvezőbb lett. Az általános költséghányad 45%-ra nőtt, az szja-mentes jövedelemrész 1 936 800 forintra emelkedett, a főfoglalkozású vállalkozók minimális szochoalapja csökkent, és a járulékbevallás negyedévesre egyszerűsödött. Mindez együtt azt jelenti, hogy az átalányadó 2026-ban sok szolgáltató, kisebb forgalmú vállalkozó, mellékállású egyéni vállalkozó és nyugdíjas számára is vonzóbb választás lehet, mint korábban. A valódi előny azonban továbbra is azon múlik, hogy a vállalkozó helyesen sorolja-e be a tevékenységét, jól számol-e a költséghányaddal, és nem keveri össze az szja-, a járulék- és az áfaszabályokat.