Cégvezetői túlélőcsomag 2026-ra: a legfontosabb adóváltozások egy helyen
Bevezetés
A vállalkozások többsége nem az adókulcsoktól fél igazán, hanem a bizonytalanságtól. Attól, hogy év közben változik a szabály, hogy egy értékhatár „épp kicsúszik”, vagy hogy egy adminisztratív kötelezettség csak akkor derül ki, amikor már bírság jár hozzá. A 2026-os adóváltozások egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy több területen előre kiszámítható, több évre előre meghirdetett szabályrendszert hoznak – és ezzel érdemben javítják a tervezhetőséget.
A 2025 végén elfogadott adócsomag – amely a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésére épül – nem egyetlen látványos reform, hanem sok, egymással összefüggő, célzott módosítás összessége. Ezek együtt azonban már komoly hatással vannak a vállalkozások működésére: értékhatárok emelkednek, kedvezmények nyílnak meg, bevallási és bejelentési kötelezettségek egyszerűsödnek, miközben több területen csökken a hibázási kockázat.
Fontos hangsúlyozni: ez a csomag nem „automatikus ajándék”. Azok a vállalkozások járnak jól, amelyek időben felismerik, hol érdemes váltani, hol kell újraszámolni, és hol elég „csak” rendbe tenni a belső folyamatokat. Egy átalányadózási döntés, egy KIVA-belépés, egy áfaértékhatár átlépésének tudatos kezelése vagy egy beruházás megfelelő adókedvezmény alá sorolása több százezer vagy akár több millió forintos különbséget is jelenthet évente.
Ez az összefoglaló abban kíván segítséget nyújtani, hogy a 2026-os adóváltozásokat ne jogszabályként, hanem vezetői döntési helyzetként lásd. Nem paragrafusokat magyarázunk, hanem azt mutatjuk meg, mely pontokon változik a mozgástér, milyen új lehetőségek nyílnak meg, és hol érdemes fokozott figyelemmel készülni. A cél az, hogy a változások ne terhet, hanem előnyt jelentsenek – tudatos tervezéssel, felkészülten, előre gondolkodva.
1.) Személyi jövedelemadó (SZJA)
Főbb módosítások
Lakhatási támogatás a rendvédelmi szerveknél
- A rendvédelmi dolgozóknak adott lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként lesz kezelhető.
- Az életkori korlátozás megszűnik (eddig 35 év alatti munkavállalókra vonatkozott).
- A Kormány rendeletben szabályozza a támogatás részleteit (feltételek, jogosultság).
Az átalányadózók számára költséghányad-emelés
- 40% → 45% 2026. január 1-jétől,
- 45% → 50% 2027. január 1-jétől.
Ez a változás tipikusan azoknak az egyéni vállalkozóknak kedvez, akiknek a tevékenysége kevésbé költségigényes, ezért eddig is az átalányadózás volt a „kényelmesebb és kiszámíthatóbb” választás.
Javaslat vállalkozásoknak
- A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók vizsgálják meg, hogy megéri-e a 45%-ra emelt költséghányadú átalányadózást választani.
- A költséghányad növelése csökkenti az adóalapot, azaz kevesebb SZJA-t kell fizetni az érintett önfoglalkoztatóknak.
- Cégvezetői oldalról ez azért is fontos, mert a vállalkozó saját jövedelmezősége és a vállalkozás árazása között nagyon gyakran közvetlen az összefüggés: ha az adózási forma kedvezőbbé válik, nőhet a tervezhetőség.
Kriptoeszközzel végzett ügyletek
- Bővül az adókiegyenlítés lehetősége: az adóévben vagy az adóévet megelőző bármely évben keletkezett veszteségre alkalmazható az adókiegyenlítéses módszer, ha az adózó az adóbevallásában nyilatkozik erről.
- Eddig a magánszemély csak az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségre érvényesíthette az adókiegyenlítést.
- Az új szabályok szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában ilyen ügyletből származó veszteségként feltüntetett, korábban adókiegyenlítésként még el nem számolt összeg figyelembe vehető.
- A magánszemélynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség bármely év tekintetében.
2.) Általános forgalmi adó (ÁFA) – Alanyi adómentesség bővítése
Főbb módosítások
Az alanyi adómentesség felső határa lépcsőzetesen emelkedik:
- 20 millió Ft 2026-tól
- 22 millió Ft 2027-től
- 24 millió Ft 2028-tól
Új paragrafusok (377–379. §) részletezik a 2026–2028 közötti évek feltételeit.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Több mikrovállalkozás maradhat vagy kerülhet be alanyi adómentes körbe, így:
- nem kell áfát felszámítani,
- egyszerűbb adminisztráció,
- kevesebb bevallási kötelezettség.
Az adómentességi értékhatár előre meghirdetett évenkénti emelésének ismeretében a vállalkozó jobban tud tervezni. Az alanyi adómentesség választásában érdekeltek megtervezhetik, hogy mikortól nyílik módjuk áfamentes státuszt választani, illetve, hogy a bevétele emelkedésével maradhatnak-e és ha igen, akkor meddig lehetnek alanyi adómentes státuszban.
Új változás: 2026. január 1-jétől a kedvezményes 5%-os adókulccsal adózó élelmiszerek köre bővülni fog marhahússal és a marha-belsőségekkel.
Csoportos adóalanyiság
- A jövőben a csoportképviselő megszűnése esetében a NAV is kijelölhet új csoportképviselőt, ha a csoport a törvényi határidőn belül elmulasztja bejelenteni.
- Az egyetemleges felelősség már nemcsak az áfakötelezettségekre, hanem a kapcsolódó Art-os jogkövetkezményekre is kiterjed.
3.) Társasági adó (TAO) – Új környezetvédelmi adókedvezmények
Főbb módosítások
Új fogalmak jelennek meg: biológiai sokféleség, ökoszisztéma helyreállítás, természetalapú megoldás stb. Ez azt jelenti, hogy a zöld beruházások nagyobb hangsúlyt kapnak a TAO-rendszerben.
Új kedvezmény
„Tiszta technológiák gyártási kapacitását biztosító beruházás” – adókedvezmény jár rá.
Részletes szabályok (22/B §)
- bejelentési kötelezettség,
- támogatási intenzitások (Budapest: 15%, vidék: 35%),
- határidők (2030.12.31-ig),
- minimum beruházási érték: 100 millió Ft.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy azok a vállalkozások, amelyek tiszta technológiák gyártására hoznak létre új kapacitást, fejlesztési adókedvezményt vegyenek igénybe. Ennek feltétele, hogy a beruházás megkezdése előtt bejelentést tegyenek az adópolitikáért felelős miniszterhez, és a támogatás mértéke Budapesten legfeljebb a beruházás elszámolható költségeinek 15%-a, Budapesten kívül pedig 35%-a lehet.
Új alcím (22/I. §)
Környezeti károk felszámolásához kapcsolódó beruházások TAO-kedvezménye. Emelkedő értékhatárok, módosuló támogatási szabályok.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A zöld, közösségi, helyreállító jellegű beruházások jelentős adókedvezményekkel támogathatók.
- A programok adminisztrációja összetett: kötelező előzetes bejelentés, támogatási halmozódás figyelése, határidők betartása.
- A TAO-alaphoz kapcsolódó értékhatárok növekedése miatt a nagyobb cégek is könnyebben részesülhetnek kedvezményben.
4.) K+F tevékenység adókedvezménye
Az új szabályozás csökkenti a társasági adót azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel közösen végeznek K+F tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az adókedvezmény mértéke a költségtípus szerint változik, ugyanakkor az éves korlátok (500 millió forint, illetve 55, 35 és 25 millió euró projektenként) nem változnak.
Eddig a kutatás különböző szakaszainál a költségek teljes összegére igénybe lehetett venni az adókedvezményt, mostantól azonban:
- alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-a,
- ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-a,
- kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-a
- vehető figyelembe adókedvezményként az együttműködésben végzett tevékenységeknél.
Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig teljes mértékben igénybe vették a K+F adókedvezményt kutatóintézettel vagy egyetemmel közös projektekben, most kevesebb kedvezményt vehetnek igénybe a költségek egy részére. Az intézkedés ugyanakkor nem érinti a vállalkozások önálló K+F tevékenységét, csak az egyetemekkel vagy kutatóközpontokkal közösen végzett projektekre vonatkozik.
5.) KIVA módosítások – Bővül a belépési kör
Főbb változások
A KIVA-választás be- és kilépő felső létszám- és árbevételi határai nőnek:
- létszámhatár: 50 fő → 100 fő, illetve 100 fő → 200 fő
- árbevételi határ: 3 milliárd Ft → 6 milliárd Ft, illetve 6 → 12 milliárd Ft
A szocho törvény rendelkezésével összhangban, társas vállalkozónak minősülő tag esetében az adó alapjának határa a minimálbér 112,5%-áról a minimálbér 100%-ára csökken.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Nagyobb cégek is választhatják a KIVA-t, ami kedvező lehet munkaerő-intenzív vállalkozásoknak.
- A lazább megfelelési feltételek miatt könnyebben maradhat valaki KIVA-alany.
- Cégvezetői szempontból a legfontosabb: 2026-ra több vállalkozásnál érdemes újraszámolni, hogy a KIVA a TAO-hoz képest mennyire ad versenyelőnyt (különösen bérköltség és osztalékpolitika mellett).
6.) Kiskereskedelmi adó
Az adókulcsokhoz tartozó árbevételi sávok emelkedése
A kiskereskedelmi adó mértékét meghatározó árbevételi sávhatárok 2025-ben (a 2025. január 1-jén kezdődő adóévtől visszamenőlegesen) jelentősen nőttek, amely miatt a vállalkozások szélesebb árbevételi kategóriákba kerülnek, és így csökkentett adóteherrel számolhatnak:
- az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
- az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- az adóalap 150 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
A már megfizetett adóelőlegek visszaigénylésének lehetősége
Az új, csökkentett adómértékek bevezetése miatt a vállalkozások a 2025-ös adóévben több adóelőleget fizethettek be, mint amennyi a ténylegesen fizetendő. A visszaigénylésre jogosultsággal bírnak azok a vállalkozások, amelyeknél az extra befizetés a július 20-ig és október 20-ig esedékes adóelőlegekből eredt. Ezek a vállalkozások a különbözetet az Art. adóvisszatérítési szabályai alapján, az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus bejelentésével legkésőbb a 2025. évben kezdődő adóév utolsó napjáig visszaigényelhetik.
Az üzemanyagokkal kapcsolatos szabályváltozások
Differenciált adómérték az üzemanyag-forgalmazáshoz
Az üzemanyag és más termék együttes értékesítése esetén az üzemanyagra vonatkozó adózás az alábbiak szerint alakul (először a 2025. adóévben alkalmazandó):
- az üzemanyagra vonatkozó külön adómértéket az adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3%,
- a többi termékre a kiskereskedelmi adómértéket kell alkalmazni.
A két termék adózása egymástól függetlenül, külön-külön kell kiszámításra kerüljön. Ez a speciális adómérték-rendszer nem csak 2025-ben, hanem 2026-ban is érvényes marad.
Az üzemanyagtöltő állomásokon nyújtott szolgáltatások kivétele
A jogszabály több helyen is kiegészül azzal, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a kiskereskedelmi adó hatálya alá.
További fontosabb módosítás
Az extraprofit adókról szóló rendelkezések kikerülnek a jogszabályból.
7.) Számviteli törvény
A Számviteli törvény a 2025. évi LXXXIII. törvény által az alábbiak szerint módosul:
A beszerzések bekerülési értéke (47. § módosítása)
Ha az eszköz bekerülési értékét módosítja Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár, és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, a különbözetet be kell építeni az eszköz bekerülési értékébe, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.
Az értékesítés árbevételének módosítása (73. § módosítása)
Ha egy vállalkozás egy terméket nem piaci áron értékesít, és a felek később egyeztetett összeggel helyesbítenek, akkor ezt a módosítást az árbevételben kell elszámolni, de csak akkor, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az eladónak emiatt egyébként változtatnia kellene az adóalapján.
A szolgáltatások költségei és ráfordításai (78. § módosítása)
Ha egy szolgáltatást nem szokásos piaci áron vesz igénybe a vállalkozás, és a különbözetet utólag rendezi, akkor a költségeket/ráfordításokat ennek megfelelően módosítani kell, de ismét csak akkor, ha Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene.
A fenti módosításokat kötelezően a 2026-ban induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni, azonban megengedett a 2025-ös üzleti év beszámolójánál is az alkalmazása.
Törlésre kerül az a rendelkezés, amely szerint – ha nem áll rendelkezésre hivatalos árfolyamadat – az országos napilapok valutainformációját kellett figyelembe venni.
A 2025. évi LXXXIV. törvény módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (6) bekezdésében részletezett egyszerűsített éves beszámolóhoz tartozó határértékeket, melyek az alábbiak lesznek:
- a) a mérlegfőösszeg a 180 millió forintot,
- b) az éves nettó árbevétel a 360 millió forintot,
- c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Transzferárak könyvviteli elszámolása
A módosítás biztosítja, hogy a számviteli elszámolás keretében önkéntesen kiigazított ellenérték esetén a szokásos piaci tartományon belül bárhol elhelyezkedhessen a korrekció. Azaz a számviteli elszámolásokat nem kötelező a mediánra kiigazítani.
A módosított rendelkezéseket először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell, de már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
8.) Társadalombiztosítás
A 2019. évi CXXII. törvény módosítására is sor került.
- A tartós megbízási jogviszonyban dolgozó személy mostantól biztosítottnak számít (ha nem minősül „kiegészítő tevékenységet folytatónak”).
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az egyeztetési eljárást online is kezdeményezheti a NAV felületén vagy mobilappján keresztül.
- Bevezetésre kerül a Komplex Jogviszony Nyilvántartással kapcsolatos adatkezelés (KJNY), melynek célja a TB- és járulékadatok egységesebb, elektronikus kezelése.
Továbbá az általános „megbízási szerződés” kifejezés kiegészül azzal, hogy nem tartozik ide a tartós megbízási jogviszony.
Szocho-alap alsó határ csökkenése
A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál az adóalap alsó határa a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-áról annak 100%-ára csökken.
Bevallási ritmus egyszerűsödése 2026-tól
A járulékszabályokkal összhangban 2026-tól már nem csak az átalányadózó, hanem a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó is csak negyedévente, de havi bontásban, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig nyújtja be a bevallását, az adó megfizetése is negyedévente, a bevallással egyidejűleg lesz esedékes.
9.)Gépjárműadó
A 2025. évi LXXXIII. törvény alapján a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki a korábban meghatározottakon túl a mezőgazdasági vontató pótkocsijára.
10.) Reklámadó
A 2025. évi LXXXIII. törvény módosítja a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt.
- Ha egy adóév nem 365 napos, a fizetendő reklámadót időarányosan kell kiszámítani.
- Megújulnak a bejelentkezési, nyilatkozattételi és bírságolási szabályok.
Bejelentkezési kötelezettség (7/A. §)
Azoknak a reklámadó-alanyoknak, akiket a NAV eddig nem vett nyilvántartásba, 30 napjuk van bejelentkezniük a reklám-közzétételi tevékenység megkezdésétől. A kötelezettségek elmulasztása 10 millió forintig terjedő bírságot vonhat maga után.
Nyilatkozattételi kötelezettség (7/B. §)
A reklám megrendelésekor a reklám-közzétevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy reklámadó-alany-e.
Adóbevallás elmulasztása (7/C. §)
Ha az adóalany nem nyújtja be a reklámadó-bevallást, a NAV ellenőrzést indít, és az adót becsléssel állapítja meg.
2026 közepét érintő speciális szabály (12. §)
A 2026. július 1-jét tartalmazó adóévre az adóalanyoknak a szokásos reklámadó-előleg felét kell megfizetniük. A 2026-os adóév a naptári éves adózóknál 2026. július 1. – 2026. december 31. között tart. Az adó mértéke meghosszabbodik 2026. június 30-ig, így továbbra is az adóalap 0%-a.
11.) Jövedéki adó
2026-tól az adómértékek július 1-jei értéke automatikusan növekedni fog az infláció mértékével.
A kihirdetést követő 31. napon lép hatályba:
- Bevezetésre kerül a kisüzemi habzóbor előállító definíciója (legfeljebb 500 hl/év stb.).
2026.január 1-jén lép hatályba:
- Csökkentésre kerül a kisüzemi habzóbor adómértéke (9830 Ft/hl), míg más habzóbornál magasabb (19650 Ft/hl).
- Szabályozásra kerülnek az egyszerűsített adóraktárak és kisüzemi bortermelők működési feltételei, készletkorlátok, egymás közti forgalmazás korlátai.
- A kedvezmény de minimis támogatásként kezelendő, 3 év alatt 300 000 eurós keretig.
12.) Az adózás rendjéről
- Az egyéni vállalkozóknak, akik nem minősülnek foglalkoztatónak, negyedéves bontásban kell adatokat leadniuk, de ezeket havonta külön-külön feltüntetve kell elektronikusan bevallani a negyedévet követő hónap 12-ig.
- A NAV-nál be kell jelenteni az egyéni vállalkozók adóazonosító jelét és TAJ számát.
- A NAV hivatalból intézi az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését az összevont adatok és nyilvántartás alapján.
- Módosulnak a bevallási és befizetési határidők (adóelőlegek).
- Szüneteltetés teljes időszakára főszabály szerint nem kell bevallás.
- NAV hozzáférések bővülnek építésügyi és energetikai nyilvántartásokhoz.
- 5000 Ft alatti késedelmi pótlékot nem írnak elő, az adóhiány késedelmi pótlékát max. 3 évre számítják.
- Globális minimumadóhoz kapcsolódó mulasztási bírságok.
- Áfa-kötelezettségeket érintő önellenőrzés korlátozása (más adózót is érinthet).
- Bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatal lehetősége.
- Önálló fellebbezési lehetőség bizonyos elutasított igazolási kérelmeknél.
13.) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
- A NAV a helyszíni ellenőrzéseken készült jegyzőkönyvet elektronikus formában is elkészítheti, és haladéktalanul megküldi az érintetteknek.
- Elektronikus fizetési rendszeren keresztüli önkéntes egyösszegű befizetésnél az elszámolás az adózó nyilatkozata alapján történik a nyilvántartott kötelezettségek erejéig.
14.) Helyi adók
- Pontosításra kerül, hogy mely jogok minősülnek vagyoni értékű jogoknak (például építményi jog, kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga).
- A termőföldhöz hasonlóan az erdő művelési ágú ingatlanok is kivonásra kerülnek a települési adó tárgyi hatálya alól 2026. január 1-jétől.
15.) Az illetékek
- Végelszámolás alatt álló cégek esetén az ehhez kötött vagyonszerzések nem terhelődnek illetékkel, amennyiben a végelszámolás befejeződik a cég törlésével.
- Illetékfizetés felfüggesztése/törlése: ingatlanhasznosításhoz kötött vállalásoknál (például lakóház építése, használatbavételi engedély) az adóhatóság a fizetési kötelezettséget elhalaszthatja és törölheti a feltételek teljesülése esetén.
- Ha a vállalás nem teljesül (szerződés felbontásra kerül / nincs tényleges átruházás), az eredetileg megállapított illeték akár kétszerese is pótlólag fizetendő lehet.
- A módosítások a még el nem bírált ügyekre is alkalmazandóak.
További információ
Nemzeti Jogtár:
- 2025.évi LXXXIII. törvény – egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról
- 2025.évi LXXXIV. törvény – a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV):
https://www.nav.gov.hu/
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK):
https://mkik.hu/
Javaslat
Ajánlott, hogy minden vállalkozás:
-
Tanulmányozza át a közvetlenül érintő módosításokat.
Nem minden változás mindenkinek „nagy ügy”, de szinte minden cég talál 1–2 olyan pontot (értékhatár, kedvezmény, bevallási ritmus), ami a saját működésében azonnal jelentkezik. -
Konzultáljon a könyvelőjével/adótanácsadójával az egyedi alkalmazásról.
A jogszabály ugyanaz, de a jó döntés a cég számaitól függ: KIVA-számítás, AAM-tervezés, beruházási kedvezmények, jogviszonyok – ezeknél 1-2 paraméter eltérés már teljesen más eredményt adhat. -
Készítse fel az ügyviteli rendszerét és a kollégáit.
A leggyakoribb hibák nem „szándékosak”, hanem beállításból, rutinból jönnek: új értékhatár, új besorolás, változó nyilatkozat-logika. Egy rövid belső felkészítés sok bírságot és felesleges körlevelezést spórol. -
Szükség esetén kérjen kamarai segítséget.
Különösen ott hasznos, ahol ágazati értelmezési kérdések merülnek fel (például kiskereskedelmi adó, üzemanyag-külön szabályok, reklámadó érintettség).
Végső megállapítások
A bevezetésre kerülő adóváltozások összességében kedvező irányba mozdítják a vállalkozások működési környezetét, főként az értékhatárok emelése és az adminisztráció egyszerűsítése révén. A 2026-os csomag egyik legnagyobb előnye, hogy több ponton tervezhetővé teszi a döntéseket: a vállalkozó előre látja, mikor milyen limit emelkedik, milyen kedvezmény nyílik meg, és milyen kötelezettség „szűnik meg” vagy válik automatizáltabbá.
Ugyanakkor fontos cégvezetői tanulság, hogy a „kedvező irány” nem jelenti automatikusan azt, hogy minden vállalkozásnál minden változás pozitív hatású. A kiskereskedelmi adó és az üzemanyag-értékesítés külön szabályai például kifejezetten számviteli- és riportálási fegyelmet igényelnek, a reklámadó szabályok pedig a megfelelési oldalon hoznak új hangsúlyokat. Aki időben felkészül – számol, besorol, beállítja a rendszereit, és dokumentál –, annál ezek a módosítások nem kockázatot, hanem lehetőséget jelentenek.
A 2026-os év így nemcsak „új szabályokról” szól, hanem arról is, hogy a vállalkozások mennyire tudják tudatosan kihasználni a könnyítéseket: okos adózási forma választással, előrelátó áfa- és értékhatár-tervezéssel, beruházásoknál megfelelő kedvezmény-struktúrával, és stabil belső adminisztrációval.
Készült: 2025. december 22.
Az összes információ a 2025. évi LXXXIII. törvényen, valamint a 2025. évi LXXXIV. törvényen alapul, amelyek 2025. november 19-én és november 21-én jelentek meg a Magyar Közlöny 135. és 137. számában.