11 ígéret a vállalkozóknak – valódi adócsökkentés jön, vagy csak haladék?

11 ígéret a vállalkozóknak – valódi adócsökkentés jön, vagy csak haladék?

Bevezetés – miért fontos ez a csomag, és miért kell óvatosan kezelni?

Az elmúlt években a magyar kisvállalkozók megtanulták, hogy az „adócsökkentés” szó hallatán érdemes egyszerre reménykedni és kételkedni. A járvány, az infláció, az energiaár-robbanás és a folyamatos szabályváltozások után a legtöbb vállalkozó ma már nem azonnali csodát vár, hanem kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és adminisztrációban mérhető könnyítést.

Ebben a hangulatban jelent meg 2025 novemberében a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kommunikációja egy 11 pontos vállalkozói adócsökkentési és adminisztrációs csomagról. A bejelentések alapján a cél az, hogy 2026–2028 között fokozatosan, lépcsőzetesen enyhüljenek a kis- és középvállalkozások terhei, összességében évi 80–90 milliárd forintos nagyságrendben.

Fontos azonban már az elején tisztázni egy kulcskérdést:

• Az itt bemutatott intézkedések jelenleg kizárólag kormányzati és kamarai kommunikációban léteznek.
• A Magyar Közlönyben, mint hivatalos jogforrásban ezek még nem jelentek meg, így nem hatályos szabályokról, hanem tervezett irányokról beszélünk.

Ez azt jelenti, hogy:

• a részletszabályok még változhatnak,
• egyes pontok időzítése módosulhat,
• és a tényleges hatás csak a jogszabályok kihirdetése után lesz pontosan számolható.

Ugyanakkor a csomag iránytűként már most is fontos: megmutatja, hogy mely vállalkozói köröket szeretné enyhíteni a kormány, és milyen típusú terhek csökkentése került fókuszba. Egy tudatos vállalkozónak és könyvelőnek ez már önmagában értékes információ a középtávú tervezéshez.

 

A 11 pont – részletesen, kisvállalkozói szemmel

1) Alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése

• 2026: 20 M Ft, 2027: 22 M Ft, 2028: 24 M Ft alanyi mentes értékhatár. 

Valós hatás kkv-knak:

• • A leginkább szolgáltató mikrovállalkozóknál javíthat árazási versenyhelyzetet (nem kell áfát felszámítani), és likviditást is adhat.
  • Ugyanakkor tipikus “mellékhatás” a bevétel „küszöb alá igazítása” (időzítés, számlázás csúsztatása), ami üzletileg és adótechnikailag is kockázatos lehet (különösen, ha a növekedés természetes lenne).
  • Áfa-levonási jog hiánya miatt beruházásigényes tevékenységnél nem mindig előny az alanyi mentesség.

 

2) Átalányadózók általános költséghányadának emelése

• 2026: 45%, 2027: 50% (a jelenlegi általános költséghányadhoz képest emelésként kommunikálva). 

Valós hatás:

• Ez a csomag egyik legegyértelműbb, “kézzelfogható” eleme sok egyéni vállalkozónál: magasabb költséghányad → alacsonyabb adóalap → kisebb közteher.
• A nyertesek tipikusan azok, akik valójában költségesebben működnek, mint amit eddig az általános sáv “engedett”.

 

3) Főállású egyéni vállalkozóknál a szocho-alap csökkentése (adóalapszorzó megszüntetése)

• A tervezet lényege: megszűnik a szocho adóalapszorzó, és a szocho alapja a járulékalappal egyezne meg(minimálbér/garantált bérminimum 100%-a). 

Valós hatás:

• A főállású EV-k egy részénél havonta ismétlődő, kiszámítható tehercsökkenés lehet.
• A “nagy képben” ez jellemzően nem ugrásszerű (nem fogja önmagában megfordítani a piacot), de a mikrovállalkozói körben az állandó fix terhek faragása pszichológiailag és likviditásban is sokat számít.

 

Szocho-alap korrekció hatása (2026 – főállású egyéni vállalkozó)

Feltételezések:

• • 2026-os tervezett minimálbér: 322 800 Ft/hó
  • Szocho mértéke: 13%
  • Szocho-alap korrekció: 112,5% → 100%

 

Megnevezés	2025-ös szabály (112,5%)	2026-os terv (100%)	Különbség
Szocho alap	362 ,  2	322 800 Ft	–39 400 Ft
Havi szocho	47 093 Ft	41 964 Ft	–5 129 Ft
Éves szocho	565 116 Ft	503 568 Ft	–61 548 Ft

 

Rövid értelmezés

• Havi megtakarítás: ~5 100 Ft
• Éves megtakarítás: ~61 500 Ft
• A könnyítés automatikus, nem igényel külön igénylést (ha a szabály életbe lép).
• Egyéni szinten nem látványos, de fix, kiszámítható tehercsökkentés a mikrovállalkozóknak.

👉 Ez a szám csak akkor igaz, ha a vállalkozó szocho-alapja a minimálbérhez kötött minimum, nem magasabb tényleges jövedelemhez.

 

4) KIVA jogosulti kör bővítése (értékhatárok tágítása)

• A bejelentés szerint 4–5 ezer új vállalkozás válhat jogosulttá. 
• Elemzői oldalról felmerült, hogy a belépési küszöb pl. 3 → 6 milliárd Ft irányába mozdulhat, de itt a tényleges nyertes kör mérete a részletszabályoktól és a kapcsolt vállalkozások beszámításától is függ. 

Valós hatás:

• A KIVA sok növekedő kkv-nál jó alternatíva lehet (különösen bérintenzív működésnél), de a belépésnél a mutatószámok és a kapcsolt viszonyok sok céget “kizárnak”. Emiatt a tényleges hatás sokszor szűkebb, mint ahogy a headline mutatja. 

 

5) 100 millió Ft-os adókedvezmény környezeti károk helyreállítására és zöld beruházásokra (barnamezős fókusz)

• Kommunikáció szerint 100 M Ft adókedvezmény a környezeti károk helyreállításához / zöld beruházásokhoz, barnamezős fejlesztéseknél. 

Valós hatás:

• Ez tipikusan nem a mikrovállalkozók tömegének intézkedése, hanem azoknak a kkv-knak/középvállalatoknak, akik telephelyfejlesztésben gondolkodnak.
• Akkor erős, ha a részletszabályok jól használhatóak (elszámolhatóság, időzítés, adónem, korlátok).

 

6) Adókedvezmény az energiaellátók infrastruktúra-korszerűsítésére

• A cél: a nagy hálózati szereplők beruházásainak ösztönzése (elosztóhálózat-üzemeltetők, 2027-től igénybe vehető kedvezményként kommunikálva). 

Valós hatás kkv-knak:

• Közvetett: ha valóban gyorsul a hálózatfejlesztés, az javíthatja a vállalkozások működési feltételeit (csatlakozás, kapacitás, ellátásbiztonság).
• Rövid távon azonban egy kisvállalkozó pénztárcáján ez nem azonnal látszik.

 

7) Kiskereskedelmi adó határsávjainak emelése (kulcsok változatlanok)

• A sávhatárok emelése: 0,5 / 30 / 100 milliárd Ft → 1 / 50 / 150 milliárd Ft, kulcsok maradnak. 

Valós hatás:

• Ez a csomag egyik “célzott” eleme: kb. 3500 céget érinthet kedvezően. 
• Mikrovállalkozói szinten csak akkor releváns, ha valaki olyan kiskereskedelmi struktúrában van, amit ez az adó ténylegesen elér (a klasszikus mikrók jelentős része eleve nem itt “fizet nagyot”).

Kiskereskedelmi adó – határsávok összehasonlítása

Éves nettó árbevétel (Ft)	Jelenlegi szabály	Tervezett új szabály	Alkalmazott adókulcs
0 – 500 millió Ft	adómentes	0 – 1 milliárd Ft	0 %
500 millió – 30 milliárd Ft	0,1 %	1 – 50 milliárd Ft	0,1 %
30 – 100 milliárd Ft	0,4 %	50 – 150 milliárd Ft	0,4 %
100 milliárd Ft felett	2,7 %	150 milliárd Ft felett	2,7 %

 

8) Üzemanyag jövedéki adó valorizációjának eltolása 2026. július 1-re

• A kommunikáció szerint 2026. január 1. helyett július 1., és az év eleji 8–9 Ft/l drágulás halasztása a cél. 

Valós hatás:

• A legtöbb kkv-nál ez költségoldali könnyítés, főleg fuvarozásnál, helyszíni szolgáltatásnál, kiszállításnál.
• Nem “adócsökkentés a bevallásban”, hanem árszint-hatás: akkor ér valamit, ha valóban átgyűrűzne a vállalkozói költségekbe és a piaci árakba.

 

9) Tao adóelőleg-fizetési értékhatár emelése (admincsökkentés)

• A bejelentés szerint 5 M Ft-ról 20 M Ft-ra emelkedne az értékhatár. 

Valós hatás:

• Ez tipikusan adminisztrációs és cash-flow könnyítés a kisebb tao-alanyoknak: kevesebb előleg-procedúra, egyszerűbb ütemezés.
• A nyereséges, de kis/közepes profitú vállalkozásoknál ez érezhetőbb.

 

10) Mikrovállalkozói egyszerűsített beszámoló értékhatárának emelése

• 150 M Ft → 180 M Ft értékhatár-emelés (kommunikáció szerint ~10 ezer vállalkozásnak egyszerűbb admin). 

Valós hatás:

• Ez nem adóforint, hanem könyvelési/adminisztratív komplexitás: kevesebb kötelező “bonyolultság”, gyorsabb zárás, olcsóbb compliance.
• A mikrocégeknek ez sokszor többet ér, mint egy kicsi kulcsváltozás: időt ad vissza.

 

11) “Speciális admincsökkentés” ~80 ezer egyéni vállalkozónak (NAV automatizmusok + ritkább bevallás)

• A bejelentés szerint a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és negyedévesre csökken a szocho- és járulékbevallás gyakorisága. 

Valós hatás:

• Ez a csomag egyik legjobban célzott eleme: ott csökkent terhet, ahol sok EV-nek tényleg “fáj” – rendszeres, ismétlődő admin.
• A kockázat: az automatizmusoknál kulcs a jó adat (jogviszonyok, státusz, biztosítotti minőség). Ha a háttérlogika téved, akkor a javítás plusz kör lehet – de a cél iránya (automatizálás) kifejezetten vállalkozóbarát.

---

Összkép: mennyire “valódi” segítség ez a kisvállalkozóknak?

• A csomag erőssége, hogy több pontja a mikrók és egyéni vállalkozók tipikus fájdalompontjaira lő:
• áfa-értékhatár,
• átalányadó költséghányad,
• szocho-alap,
• adminisztráció ritkítása/automatizálása. 

A csomag korlátja, hogy sok elem:

• vagy küszöbös (nem mindenkinek jár, és “határnál” torzít),
• vagy közvetett (pl. energia-infra),
• vagy szektor-specifikus (kiskereskedelmi adó). 

A szakmai kommentárok szerint több pont “nem teljesen új”, és a legnagyobb tételek mellett a tényleges vállalkozói élmény attól függ majd, hogyan kerül át a jogszabályokba, mennyire lesz egyszerűen alkalmazható. 

---

Mit érdemes most csinálnia egy kisvállalkozónak?

• Árazás/áfa-stratégia átgondolása 2026-tól: alanyi mentesség vs. áfakör (különösen B2B-nél).
• Adózási mód felülvizsgálata: átalányadó / kata (ha releváns) / tao / kiva – főleg, ha 2026–2027-ben bevételi növekedés várható.
• Admin-folyamatok rendbetétele: EV-knek a “NAV-os automatizmus” akkor jó, ha a jogviszony-adatok rendben vannak.

---

 

Hogyan jöj ki a 80–90 milliárd megtakarítás?

A klasszikus kormányzati becslés ilyen csomagoknál így készül (logikailag):

1. Van egy bázis (mi történt volna 2026-ban változtatás nélkül) – adóbevallási/NAV adatok, KSH/ágazati adatok, makró pálya.
2. Erre ráteszik a tervezett szabályt: értékhatár-emelés, adóalap-szabály változás, kedvezmény, halasztás.
3. Kiszámolják a különbséget: Δ(adóbevétel) (vagy Δ(adóterhelés)) az érintett körre.

A magyar sajtóban megjelent részletek alapján néhány nagyobb tételről nagyságrendi bontás is napvilágot látott, ami segít megérteni, mitől lesz ekkora az összeg:

• Kiskereskedelmi adó sávhatár-emelése: a Portfolio szerint a 2026-os, 80–90 mrd-os csomagon belül ~26 mrdkörüli tétel lehet (költségvetési bevételkiesés). 
• Üzemanyag jövedéki adó valorizáció eltolása: ugyanott ~15–20 mrd körüli hatást említenek (itt részben időzítés: bevétel későbbre tolódik, és a piaci árhatáson keresztül a vállalkozói költségek is másképp alakulnak). 

Ez a két tétel együtt már kb. 41–46 mrd. A fennmaradó ~34–49 mrd adhatja ki a többi pont (alanyi áfa értékhatár, átalányadó költséghányad, EV szocho-alap, TAO-előleg értékhatár, stb.) összesített hatását – plusz/minusz attól függően, mi számít tényleges bevételkiesésnek és mi inkább admin-megtakarításnak a kormányzati metodikában. (A kormányzati oldalon a “80–90 mrd a költségvetést érintő hatás” megfogalmazás pont ezt sugallja.) 

 

Mit jelent ez a valóságban a vállalkozói szegmenseknek?

1) Mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók

Itt várható a legszélesebb érintettség, de az egy főre jutó “nyereség” tipikusan kisebb (cserébe sok szereplőre oszlik):

• alanyi áfa értékhatár emelése: admin + árazási rugalmasság (de küszöbhatás: sokan “szabályhoz igazítják” a növekedést).
• átalányadó költséghányad emelése és szocho-alap korrekció: ez már tényleges havi/éves közteher-csökkenés lehet.

Valós hatás: sok mikrovállalkozónál ez nem “beruházási robbanást” okoz, hanem túlélési/likviditási puffer (infláció, bérköltség, bérleti díj, üzemanyag miatt).

2) KIVA/TAO kis- és középvállalkozások

Itt a hatás szelektívebb, de egyes cégeknél nagyobb összegű lehet:

• KIVA jogosultság bővítése: nem mindenkinek releváns, de ahol igen, ott érdemi optimalizáció.
• TAO-előleg értékhatár emelése: inkább cash-flow/admin előny, nem “óriási pénz”, viszont sok cégnek kényelmes.

Valós hatás: inkább stabilitás és tervezhetőség, nem automatikus “adófelezés”.

3) Kiskereskedelem (nagyobb forgalmú szereplők)

A sajtóban is kiemelt, hogy a csomag egyik nagy tétele a kiskereskedelmi adó sávhatár-emelése. 

Valós hatás: itt koncentráltan jelentkezhet a könnyítés (kevesebb cégre, nagyobb összegben). Hogy ebből mennyi jut el a fogyasztói árakhoz vagy a beszállítókhoz, az piaci erőviszony kérdése.

4) Üzemanyag-intenzív vállalkozások

Itt a “megtakarítás” valójában költségoldali nyomás enyhítése (halasztott áremelés), ami:

• fuvarozásnál, kiszállításnál, helyszíni szolgáltatóknál azonnal érezhetőbb,
• de részben átárazódhat a piacon (nem minden marad “tiszta profitként” a cégnél). 

A legfontosabb óvatossági pont: ez nem „szétosztható” pénz

A 80–90 milliárd nem olyan, hogy “ennyi jut a vállalkozóknak fejenként”. Ez egy aggregált költségvetési hatás, amit:

• küszöbök (alanyi áfa, átalányadó) erősen torzíthatnak,
• szektor-koncentrált tételek (kisker különadó) dominálhatnak,
• időzítési hatások (jövedéki adó eltolás) részben csak “átpakolják” a bevételt későbbre.

Fontos pontosítás: a 11 pontban van adminisztrációs könnyítés is, ami nem feltétlenül költségvetési bevételkiesés, inkább idő- és költségmegtakarítás (compliance-költség csökkenése). A kommunikációban szereplő 80–90 mrd tipikusan a 2026-os költségvetést érintő hatás (tehát főleg a pénzben mérhető tételek összesítése).